December 4-én egy hatalmas korona lyuk fordult a Föld felé, jelentős mennyiségű napszelet küldve a bolygó irányába. A napszél árama december 4-én el is érte a Földet és december 5-én ez még folytatókott, bár igazán nagy hataása végül nem volt. December 5-én több kisebb kitörés is történt. December 6-án pedig egy napfoltokkal igencsak teletűzdelt napkorongot láthatunk
2023. december 3.: Óriási koronalyuk fordult a Föld felé!Source: earthsky.org.
Egy nagy koronalyuk geoeffektív helyzetbe fordult és nagy mennyiségű, gyors napszelet lövelt ki a bolygó felé, ennek nagy hatása lehet a Földre. A várt koronalyuk-áram december 4-én érkezett meg, de még nem generált geomágneses viharokat. A napszél sebessége közel 550 km/s, de az interplanetáris mágneses mező (IMF) Bz komponense többnyire északra mutat. Ez az állapot köztudottan elnyomja a tevékenységet, ami nem jó hír az aurora égboltot figyelők számára.
2023. december 5. M1.6-os flert adott nekünk a Nap. Source: earthsky.org.
A naptevékenység kedden mérsékelt szintet ért el, köszönhetően az újonnan megjelent AR 3513 régiónak és az északkeleti kvadránsban észlelt többszörös alacsony szintű M-osztályú flereknek. Ez a régió manapság is gyakran produkál C-típusú flert, és továbbra is figyelni kell a további aktivitását. Egy másik, a AR 3511 régió alkalmanként szintén C-osztályú flereket produkált, amelyek közül a legnagyobb egy C8.6 volt, 18:03 UTC-kor (dec. 5.).
Ez a kép a naptevékenységet mutatja – a legaktívabb régiókkal jelölve – 2023. december 6-án, 0 UTC-kor. Source: earthsky.org.
Gratulálunk Mariannának az ELTE-TTK karán elért kiemelkedő teljesítményéhez a 2022/2023-as Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) keretében! A 2022/2023-as ÚNKP program szakmai záró beszámolóinak értékelésekor Marianna beszámolója az ELTE-TTK karán a legjobbak közé került, amihez ezúton is gratulálunk!
A beszámoló videó: itt.
A legjobb záró beszámolókról az ELTE honlapján rövid hír keretében is beszámoltunk, amelyet itt tud elolvasni.
Mi is ott voltunk az Európai Űridőjárási Héten
Az Európai Űridőjárási Hét (European Space Weather Week) avagy ESWW2023 nem csupán egy konferencia, hanem egy olyan éves esemény is, ahol a kutatók, az űridőjárás-előrejelzést készítő szakemberek, valamint azok, akik számára ezek az adatok nélkülözhetetlenek a mindennapi gyakorlatban, találkozhatnak. Ezen a fórumon a különböző területek szakértői megoszthatják tudásukat, tapasztalataikat, és közösen dolgozhatnak ki stratégiákat az űridőjárási rizikók kezelésére.
Az ESWW2023 kiemelte az interdiszciplináris módszerek, valamint a korszerű technológiai megoldások (beleértve a gépi tanulás/machine learning) alkalmazásának jelentőségét. A konferencia záró része fontos eredményeket mutatott be változatos szektorokból, így például a légi közlekedésből és a biztosítási szektorból, amelyek alapvető fontosságú előrelépést jelentenek az űridőjárási kihívásokra adott rugalmasabb és tájékozottabb válaszok irányában.
Idén a konferencia Franciaországban, Toulouse-ban került megrendezésre november 18. és 24. között. Kollégáink, Asztalos Balázs és Korsós Marianna két aktuális témájú szekciót szerveztek.
Marianna egy szekciót szervezett 'Az űridőjárás és űrklíma előmozdítása: Az együttműködés és infrastruktúra, valamint az adatkezelés fejlesztése' címmel, ahol az alábbi kérdéseket tették fel az űridőjárás és űrklíma területén érintettekhez (tudományos intézmények, adatszolgáltatók, űrügynökségek, vállalatok stb.): 1) Milyen szükségletek vannak a földi és űralapú infrastruktúrában, műszeres eszközökben, valamint az űridőjárás és űrklíma modellezésében? 2) Hogyan lehet javítani az operatív szolgáltatásokat, hogy jobban megfeleljenek a felhasználók igényeinek? 3) Hogyan ösztönözzük az együttműködést az érintett felek között?
Balázs 'Az űridőjárás és az űrklíma érdekeltségi közösségének összekapcsolása – Építsük fel együtt az ökoszisztémát!' című szekciójában az űridőjárás területén érdekelt iparágak szakemberei, akadémikusok és a kormányzati intézmények közötti hatékonyabb együttműködésre fókuszált.
Ezenkívül az alapítványunk a SWATNet-tel együttműködve rendezett egy szekciót, amelynek témája az volt, hogyan tudnánk különböző napkitörés előrejelző modelleket összekötni a jobb előrejelző képesség érdekében.
Ezek a megbeszélések, amelyek az együttműködés erősítésére és egy összekapcsolt közösségi ökoszisztéma kialakítására irányultak, nagy részvételt és élénk vitákat váltottak ki.
XII. Planetáriumok és Bemutató Csillagvizsgálók Szerepe az Oktatásban Workshop
Idén tizenkettedik alkalommal tartották meg az ország obszervatóriumai és planetáriumai az éves találkozójukat Lakitelken, a Hungarikum Ligetben és az idén 40 éves Kecskeméti Planetáriumban. Az évről évre egyre színvonalasabb találkozó nem csak a szakmaiságról, hanem a baráti beszélgetésekről, egymás megismeréséről és ötletbörzésről is szól. Idén is sor került a már hagyománnyá vált "Mini Kupolafilm Fesztivál"-ra is.
Remek hangulatban kezdődött vasárnap reggel a találkozó a Hungarikum Ligetben. A házigazda köszöntötte a résztvevőket, majd Zombori Ottótól, Mizser Attilától és Ivanics Ferenctől hallhattunk előadásokat a magyarországi csillagászat régmúltjából és jelenének egy-egy kicsi szeletéből. Forgács Balázs az Utazó Planetáriumtól a Planetáriumok Centenáriuma kapcsán tartott előadást, hiszen idén éppen 100 évesek a világ planetáriumai. A szünet után néhány kikiváló szakmai előadást is hallhattunk sok színes és érdekes beszámoló között. Délután tartottuk a
Mini Kupolafilm Fesztivált Csillagnéző Planetárium és az Utazó Planetárium közreműködésével. Este kiváló hangulatú vacsorán és borkostolón is részt vettünk.
A workshop második napját az idén 40 éves Kecskeméti Planetáriumban tartottuk. Ezúton is gratulálunk a Kecskeméti Planetárium sok éves munkájához és további sikerekben gazdag évet kívánunk! A délelőtti előadásokon a Kecskeméti Planetárium életével és mindennapjaival, múltjával és jelenével ismerkedhettünk meg. A nap hátralevő részében pedig szakmai előadásokat és beszámolókat hallgathattunk. A délután folyamán Dr Belucz Bernadett is tartott előadást az Alapítvány idei igencsak sikeres évéről.
Sok benned a kérdés a vasárnapi sarki fénnyel kapcsolatban? Itt választ kaphatsz rájuk.
Vasárnap este nemhogy az országot, de még az otthonunkat sem kellett elhagyni ahhoz, hogy megfigyelhessük a sarki fényt. Magyarországon ritkán látott erősségű aurora borealis ragyogott az északi égbolton vöröses, rózsaszínes, olykor lila színekben felejthetetlen látványt nyújtva főleg azoknak, akik életükben először pillantották meg a látványos jelenséget.
Megpróbáltuk számba venni azokat a kérdéseket, amelyek a vasárnap esti látvány után sokunkban megfogalmazódhattak, és ezekre röviden válaszolunk is nektek:
Miért jelent meg Magyarországon a sarki fény? Nem csak a sarkvidékeken szokott kialakulni?
Igen, a sarki fény jelensége elsősorban a Föld sarkvidékeihez kötődik. Viszont, amikor rendkívül erős a napszél, vagyis a Napból érkező töltött részecskék áramlása, akkor ezek a részecskék sokkal távolabb is eljuthatnak a Föld mágneses pólusaitól, és erősebb geomágneses viharokat okozhatnak.
Ha a geomágneses viharok elég intenzívek, a sarki fény a szokásosnál alacsonyabb földrajzi szélességeken is megjelenhet, így kivételes esetekben Magyarországon is megfigyelhetővé válik.
Mik azok a geomágneses viharok? Mi számít erős geomágneses viharnak?
A geomágneses viharok olyan időszakok, amikor a Napból érkező töltött részecskék nagy energiával ütköznek a Föld mágneses terével, zavarokat okozva abban. Ezt a jelenséget gyakran a Napból érkező koronakidobódások vagy az erős napszél okozza.
A geomágneses viharok erősségét a G-skálán szokás meghatározni, ahol a G1 a leggyengébb, a G5 pedig a legerősebb vihart jelöli. Erősségét a Kp-indexszel mérik, ami egy skála 0-tól 9-ig. Általánosságban egy Kp-index, ami eléri vagy meghaladja az 5-ös értéket, már "erős" geomágneses viharnak számít, ami jelentős geomágneses hatásokat és sarki fény megjelenését okozhatja szélesebb földrajzi területeken, így például Magyarországon is.
A mostani geomágneses vihar milyen erős volt? Mekkora volt a Kp-index?
A mostani geomágneses vihar G3-as erősségű volt, a Kp-index pedig elérte a 7-es értéket.
Kell tartanunk a geomágneses viharoktól? Milyen hatással van ránk egy G3-as vihar?
A geomágneses viharoknak általában korlátozott hatása van a mindennapi életünkre, különösen, ha a Föld felszínén tartózkodunk. Egy G3-as szintű vihar, amely a közepes kategóriába sorolható, főleg a Föld mágneses mezejét és a felső atmoszférát érinti. A lakosság számára a G3-as geomágneses viharok nem jelentenek közvetlen veszélyt, és nem szükséges különösebben tartani tőlük. Az infrastruktúrák, mint például a villamosenergia-hálózatok és a kommunikációs rendszerek azonban fokozott figyelmet igényelnek, hogy minimalizálják a potenciális zavarokat.
Miért látszódott Magyarországról vöröses, rózsaszínes, olykor lilás színben a sarki fény? Nem zöld szokott lenni?
A sarki fény színe az atmoszférában lévő gázoktól és azok magasságától függ, ahova a Napból érkező töltött részecskék becsapódnak. A zöld színű sarki fény a leggyakoribb, ami az oxigén molekulák alacsonyabb magasságokon történő gerjesztéséből ered, körülbelül 100-300 kilométeres magasságban. A pirosas és rózsaszínes színek a légkör magasabb, több mint 300 kilométer feletti rétegeiben elhelyezkedő oxigén gerjesztésével keletkeznek.
Amikor a sarki fény az északi vagy déli sarktól távolabb fekvő területeken, például Magyarországon, figyelhető meg, a jelenség magasabb részei válhatnak láthatóvá a horizont felett, mivel a Föld görbülete miatt a földfelszínhez viszonyítva az atmoszférában magasabban fekvő rétegek lesznek láthatóak, azaz a sarki fény pirosas, rózsaszínes színei jelennek meg hazánkban.
Kis mértékben ugyanakkor a zöld szín is megjelent a mostani és az április 23-i alkalmak során a fényszennyezéstől mentesebb északi területeken, a horizont közelében.
Előrejelezhető a sarki fény?
Igen, a sarki fény előrejelezhető bizonyos mértékben. A Nap tevékenységét, beleértve a napkitöréseket és a szoláris szél intenzitását űridőjárási műholdakkal figyelik. Ha ezek a mérések erős geomágneses vihart jeleznek előre, a sarki fény megjelenése valószínűbbé válik, és előrejelzések készíthetőek a lehetséges megfigyelési időszakra és helyre vonatkozóan. Azonban a pontos időzítés és intenzitás előrejelzése nehézkes lehet a Nap viselkedésének változékonysága miatt.
Miért látni az utóbbi időben ennyi sarki fényt Magyarországon?
A Nap 11 éves ciklusának aktívabb szakaszában vagyunk, amikor több a napkitörés és a napszél intenzitásának növekedése is gyakoribb, így ezek a geomágneses viharok nagyobb területeken okozhatnak sarki fényt.
Akkor lehetnek még ilyen erős, vagy ennél erősebb geomágneses viharok? Láthatunk még sarki fényt?
A jelenlegi, 25. napciklus várhatóan 2025-ben éri el a csúcsát. A csúcspont közeledtével pedig a Nap egyre aktívabbá válik, és több napkitörést tapasztalhatunk. Ezért a következő évbekben valószínűleg lesznek még erős geomágneses viharok, így lehetőség nyílhat újabb és talán még intenzívebb sarki fény megfigyelésére, még az olyan alacsony földrajzi szélességeken is, mint Magyarország.
Vasárnap naplemente után, idén 10. alkalommal tűnt fel a sarki fény, de sosem volt még ennyire erős, csodás.
Már a délutáni órákban is látszott az ún. sarki fény előrejelzéseken, hogy érdemes lesz este kémlelni az eget. Az ún. KP-index egy globális index, amellyel a geomágneses aktivitást, vagyis a Föld mágneses terének zavartságát fejezik ki, értéke 0-tól 9-ig terjedhet. A 0 inaktivitást jelöl, míg a 9-es extrém geomágneses vihart, ez az index már délután 6-os volt. Este 6-kor 7-es.
A dendrokoronológiából, vagyis az évgyűrűk tanulmányozásából kiderült, hogy a Nap, amit szelídnek ismerünk, tud goromba is lenni.
Az eddig ismert legerősebb napvihar nyomaira bukkant egy nemzetközi kutatócsoport a francia Alpokból származó fák évgyűrűit vizsgálva. A Leedsi Egyetem, a Marseille-i Egyetem, a Collége de France, a CEREGE, és az IMBE intézetek munkatársainak kormeghatározása során a szénizotópokat összevetették a grönlandi jégmintákban kimutatható berillium mennyiségének kiugrásával és megállapították, hogy a vihar mintegy 14 300 évvel ezelőtt következett be.
A geomágneses viharokat a naptevékenység okozza, amikor a Nap mágneses terének instabilitása következtében a csillag koronának nevezett izzó felső légköréből anyag lökődik ki. Ez az anyag a Földet elérve megzavarja annak mágneses terét, ami miatt megnövekszik a kozmikus sugárzás. Mindez összességében viszonylag enyhe következményekkel jár, kivéve talán a geomágnesesen indukált áramot, ami elektromos zavarokat okoz, ha épp vannak a környéken felszíni vagy pályán keringő elektromos berendezések.
A legismertebb geomágneses vihar az úgynevezett Carrington-esemény volt 1859-ben. A Föld mágneses terébe csapódó részecskék világszerte látható erős sarki fényt okoztak. Az ekkor még kezdetleges villamos hálózat és távírók használhatatlanná váltak. A korabeli beszámolók szerint a készülékek szikrát vetettek, ami miatt több tűzeset is volt. (Az eset Richard Christopher Carrington angol csillagászról kapta a nevét, aki kollégájával, Richard Hodgsonnal ezzel egy időben a napkitörést és napfoltok megjelenését dokumentálta.)
A Carrington-esemény eddig is legtöbbször intő példaként merült fel, mint olyan előbb-utóbb bekövetkező eshetőség, ami rendkívül nagy károkat okozhat ma már minden szinten elektromos technikára, számítógépekre, digitális kommunikációra és műholdakra támaszkodó emberi civilizációnak.
Ha ez nem lenne eléggé aggasztó, a most bemutatott leletek alapján a kutatók szerint a földtani időfogalmak szerint nemrég bekövetkezett geomágneses esemény a Carringtonék által megfigyeltnél tízszer erősebb lehetett.
De kétszer erősebb volt az eddig ismert legerősebb geomágneses viharnál is, ami időszámításunk szerint 774-ben következett be, és a kínai feljegyzésekben különös viharok formájában, az angolszász krónikásoknál pedig az égen látható vörös keresztként jelent meg.
Egy ilyen űrvihar során megnövekszik a radioaktív izotópok mennyisége, ami évezredekkel később is kimutatható – ezeknek a nyomait nevezik Miyake-eseményeknek.
"A kozmikus sugarak indította reakcióláncolat következtében radioaktív szén termelődik a felső légkörben. A tudomány nemrég megállapította, hogy extrém naptevékenység, napkitörések és anyagkilökődés nagy energiájú részecskéinek hatása radiokarbon kiugrásként megőrződhet az adott évből" - magyarázta Edouard Bard, a tanulmány szerzője.
Az akadémiai szféra időről időre felhívja a figyelmet az ilyen napviharok energiainfrastruktúrát és távközlést érintő potenciális következményeire. A felkészülés egyik fontos iránya az űridőjárás előrejelzése, aminek részét képezi a Miyake-események és azok gyakoriságának vizsgálata. Ennek egyik fontos területe a dendrokronológia, vagyis az évgyűrűk tanulmányozása, amihez a kutatók nehezen felbecsülhető értékű jól megőrzött fatörzseket találtak a francia Alpokban – ez vezetett el a 14 300 évvel ezelőtti behemót napvihar felfedezéséhez.
"Az elmúlt hétvége sem múlt el csillagászattal kapcsolatos program nélkül az Almásy-kastélyban. Belucz Bernadett többek között arról is beszélt, hogyan érdemes kezelni a sajtóban az idegen létformákkal kapcsolatos híreket."
Az interjú felvételei megtekinthetők a címen (10:12 perctől): itt.
Szívből gratulálunk Asztalos Balázsnak, mert a 2023. évi Doktoranduszi Kiválósági Ösztöndíj Program (DKÖP-2023) keretében benyújtott pályázata támogatásban részesült az ELTE-n. Nagyszerű hír!
Dr Belucz Bernadett a Gyulai Almássy-kastélyban tartott két előadást a Kutatók Éjszakája alkalmából az érdeklődőknek.
11 órától a Mars terraformálása - Az emberiség Mars iránti kíváncsisága sok évtizedes múltra tekint vissza. Már a XIX.század második felétől érdeklődéssel fordítottuk távcsöveinket a Mars felé, és látni vagy csak látni vélt alakzatok egész sokaságát figyeltük meg a háború istenéről elnevezett vörös szomszédunk felszínén. Ennek folyományaként igen hamar az intelligens földönkívüli élet kérdésének legmeghatározóbb célpontjává vált a Mars. Az 1960-as évektől kezdődően a vörös bolygó meghódítása az emberiség egyik egyetemes, nagy feladatává vált, és soha nem álltunk még ennyire közel a "marsbéli szomszédaink" otthonának meglátogatásához. Az ezredforduló környékén szondák egész sokaságát küldtük felderíteni a bolygót. A Mars-kutatás célja nemcsak a bolygó minden eddiginél alaposabb megismerése volt, hanem előkészíteni a néhány évtizeden belül megvalósíthatónak vélt emberes marsi küldetést. De vagyon mi vár ránk, ha egyszer odaértünk?
12 órától Élet a Naprendszerben a Földön kívül - Jelenlegi ismereteink alapján az élet kialakulása és fejlődése Naprendszerünkben egyedül a Földön ment végbe. Vagy mégse? Milyen potenciális égitestek vannak még a Naprendszerben, melyek életet hordozhatnak? Milyenek lehetnek ezek a földi élettől teljesen eltérő életformák, ha lennének?
Örülünk a nagy érdeklődésnek és hogy számos ismerősarcot köszönthettünk újra a látogatók között! Folytatás következik!
Soós Szabolcs és Asztalos Balázs, a Magyar Napfizikai Alapítvány tagjai tartanak az Eötvös Lorand Tudományegyetem Természettudományi Karán Naptávcsöves észlelést az Északi tömb előtt!
Szívből gratulálunk Professzor von Fáy-Siebenbürgen Robertusnak (sokan Erdélyi Robertusnak ismerik) kivételes munkásságáért és teljesítményéért.
A Sheffieldi Egyetem idén neki ítélte oda az egyik neves díjat a kimagasló oktatási elhivatottságáért és teljesítményéért a diákjaival szemben. Fontos megjegyezni, hogy Professzor Úr nemcsak alapító tagja, hanem a Magyar Napfizika Alapítvány Tanácsadó Testületének elnöke is.
Szombaton Dr Belucz Bernadett tart két érdekes csillagászat témájú előadást a Kutatók Éjszakája alkalmából az Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban.
Nagyszerű volt látni a sok érdeklődőt és az ismerős, visszatérő látogatóinkat is! Köszönjük a pozitív visszajelzéseket! Örülünk, hogy sikerült élményt szerezni!
Gratulalunk Dr Korsós Mariannának aki a 2023/2024. évi Új Nemzeti Kiválóság Program keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetemre benyújtott pályázatával egy éves támogatásban részesült.
A Magyar Napfizikai Alapítvány ismét megszervezi a népszerű tudományos rendezvénysorozatát Gyulai Csillagászati Napok 2023 néven szeptember 16-17-én a Gyulai Almásy-kastélyban, melyre szeretettel meghívunk és várunk minden érdeklődőt. Ugyanezen rendezvényhez kapcsolódóan részt veszünk az országos Kutatók Éjszakája rendezvénysorozaton is!
A rendezvény célja, hogy a helyi tudományos életet közelebb hozza az emberekhez, és lehetőséget teremtsünk arra, hogy az érdeklődők választ kapjanak csillagászattal kapcsolatos kérdésekeikre a szakcsillagászainktól. Mindezeket a célokat egy kellően színes és érdekes rendezvény keretében szeretnénk megvalószítani, ami messze túlmutat azon, hogy egyszerűen végighallgatunk egy előadást. A Gyulai Csillagászati Napok ugyanakkor reményeink szerint hagyományt is fog teremteni.
Soós Szabolcs szúrt ma ki egy pár csodás melléknapot az IP kameránk felvételein.
Melléknapnak a Nap egyik vagy mindkét oldalán megjelenő, sokszor szívárványszínben pompázó légköri jelenséget hívjuk. Ezeket a fényes "álnapokat" a horizontálisan álló lapkristályok oldallapjain megtörő fény hozza létre.
Az első éles remote észlelést túlélte a távcső és a kupola is
Korsós Marianna és Soós Szabolcs a Kanári-szigetekről, La Palmáról jeletkezett be észlelés közben a gyulai távcsőre és sikeresen észleltek is vele! Kitűnően működik a rendszer!
Nagy örömmel tudjatjuk, hogy főmérnökünket, Temesváry Jánost a közelmúltban felvették az Óbudai Egyetem Kándó Kálmán Villamosmérnöki Karának villamosmérnöki MSC szakára. Szívből gratulálunk Jani!
Európa egyesíti erőit,hogy megépíthesse a valaha volt legnagyobb európai napteleszkópot
Ma (2023. július 25-én) kilenc európai ország fogott össze, hogy elkötelezzék magukat az Európai Naptávcső (EST) megépítése mellett. Az EST lesz a valaha épített legnagyobb naptávcső Európában, és célja, hogy páratlan új betekintést nyújtson az űridőjárás jelenségeibe. Az EST első észleléseit 2028-2029-re tervezik! Az űridőjárás jelenségeibe páratlan betekintést nyújtó, Európában valaha épített legnagyobb naptávcső megépítését a Magyar Napfizikai Alapítvány is támogatja.
A 2008-ban elindított European Solar Telescope (EST) projekt célja, hogy kulcsfontosságú betekintést nyújtson a napkitörések és a koronaanyag-kidobódások hátterében álló mechanizmusokba. Ezek az események határozzák meg az úgynevezett „űridőjárást”, amelyek geomágneses viharokhoz vezethetnek a földön – lásd a sarki fény – és erős befolyást gyakorolnak technológiai társadalmunkra.
Robertus von Fay-Siebenburgen professzor, a HSPF-től és a Sheffieldi Egyetem Matematikai és Statisztikai Iskolájától az UKUC projekt vezető kutatója a következőt nyilatkozta: „Az EST lesz a legnagyobb földi szoláris távcső, amelyet Európában építettek, és európai partnereit a napfizikai kutatás élvonalában fogja tartani, ezért fantasztikus, hogy ennyi brit partner tudott összefogni, hogy csatlakozzon az EST Kanári-szigeteki Alapítványhoz.
“Ez a páratlan kutatási infrastruktúra rendkívüli eszközt fog biztosítani az európai csillagászoknak és plazma-asztrofizikusok számára a Nap és űridőjárásának megfigyelésére, és amely utat mutat a tudományos fejlődés előtt a világ legnagyobb és legfontosabb kihívásaiban, mint pl. a zöld fúziós energia fejlesztése.
„Azáltal, hogy először tudjuk ilyen részletességgel tanulmányozni a napkromoszférában zajló fizikai folyamatokat, új betekintést nyerünk a plazmafűtési folyamatokat megalapozó fűtési mechanizmusok létrejöttébe. Ha megtanuljuk, hogyan csinálja a természet, az segít feltárni, hogyan reprodukálhatjuk a folyamatot az emberiség javára.”
Az EST optikai konfigurációját és műszereit aprólékosan úgy tervezték, hogy tanulmányozzák a szoláris légkör mágneses és dinamikus csatolását, és rögzítsék a Nap különböző légköri rétegei közötti kölcsönhatásokat.
Ezenkívül egy átfogó műszerkészletet telepítenek, amely lehetővé teszi több hullámhosszon történő egyidejű megfigyelést. Ez az egyedülálló képesség nagyobb hatékonyságot biztosít az EST-nek a meglévő vagy jövőbeni teleszkópokhoz képest, legyen szó akár földi, akár űrbeli távcsőről.
Hatalmas sikerrel zárult a VI. Sérült Fiatalok Békés Vármegyei Találkozója, amin több száz sérült fiatal vett részt Gyulán. Óriási sikert aratott az Alapitvány planetáriumi programja a fiatalok számára. Egyikük sem vette részt még ilyen előadáson és nagy örömmel mesélték az előadások után, hogy mennyire jó és érdekes volt. Igazi öröm és büszkeség, hogy a fiatalok csillogó szemmel és hatalmas vastapssal jutalmazták minden előadásunkat!
Külön köszönjük az Utazó Planetárium Kft. hozzájárulását a rendezvényhez és hogy rendelkezésünkre bocsájtották a 7m-es kupolájukat, amiben sokkal kényelmesebben tudtak ezek a fiatalok részt venni a programon! Köszönjük a szervezőknek, hogy gondoskodtak a csoportok helyszínre kíséréséről! Köszönjük az Önkormányzatnak a helyszín biztosítását és a nyitott hozzáállásukat!
Május 25, Gyula - Sérült Fiatalok Békés Vármegyei Találkozója
Sok éves hagyományra tekint vissza a "Sérült Fiatalok Békés Vármegyei Találkozója" rendezvénysorozat. Mint olyan sok mindent, ezt is felfüggesztették, mikor 2019-ben kitört a COVID-járvány, ám az idén hosszú kihagyás után ismét várjuk a fiatalokat! Ebben az évben a Magyar Napfizikai Alapítvány és az Utazó Planetárium Kft. közösen gondoskodik arról, hogy a fiatalok - sok egyéb program mellett - a planetárium világával is megismerkedhessenek.
Május 25-én 9 órától jönnek a szervezett csoportok a Kohán Képtárba, hogy részt vehessenek egy naprendszerbeli utazáson, vagy elcsodálkozhassanak azon, miért is olyan elképesztő a világegyetem! A vetítésekre az Utazó Planetárium Kft. 7 méter átméerőjű mobil kupolájában kerül sor, amely méretei miatt lehetővé teszi, hogy a gyerkek a lehető legkényelmesebb helyezkedjenek el benne és maximális élmányt nyújthassunk nekik! A vetítéseket Dr Belucz Bernadett kolléganőnk tartja a gyerekeknek.
Egy rég letűnt obszervatórium ujjáéledése
Lásd a Meteor, vol. 53, számában, kollégánk, Dr Korsós Marianna tollából megjelent írást.
Marianna történészi csuhát öltve magára, utána járt egy, a Balaton-felvidéken egykor tündöklő csillagászati obszervatórium nyomának, melyet Alapítványunk ma újra életre kíván kelteni. Remélhetőleg 2024. év nyarán a Balatonrendesi Schenk Jakab Napfizikai Obszervatórium (BSO) meg is nyitja kapuit a közönségnek, ahová majd mindenkit szeretettel várunk.
Planetáriumok Világnapja 2023
1925. május 7-én nyitott ki az első újkori planetárium, ünnepeljük meg együtt a planetáriumok működését! Országosan több planetárium tart ezen a hétvégén
planetáriumi előadásokat a nagyközönségnek! Jöjjenek be és nézzenek planetáriumi műsorokat!
A rendezvényhez terv szerint az Alapítvány is csatlakozik!
A rendezvényen való részvétel ingyenes!
Planetárium is érkezik a gyulai találkozóra (forrás: BEOL)
Május 25-én, csütörtökön 9 órától hatodszor rendezik meg a Sérült Fiatalok Megyei Találkozóját Gyulán, a Prohászka Zsolt Városi Tornacsarnokban.
Az eseménnyel kapcsolatos szerdai sajtótájékoztatón Alt Norbert alpolgármester elmondta, a programot 2019-ben tartották meg legutóbb, majd a koronavírus-járvány miatt egy három éven át tartó kényszerszünet következett.
A képen (balról) Kovács Zoltán intézményvezető, Papp Zsuzsanna elnök, Alt Norbert alpolgármester, Fenesi Balázs elnök
A legutóbbi rendezvényen már több mint hétszázan vettek részt a vármegye különböző részeiről. Minden alkalommal készültek, készülnek valami újdonsággal, idén a Bay Zoltán Napfizikai Alapítvány mobil planetáriumot hoz el a fesztiválra, amit valószínűleg a Kohán Képtárban állítanak fel. Ott a résztvevők az éjszakai égbolttal kapcsolatos látványos csillagászati jelenségeket ismerhetnek meg. Lesz emellett szépségsarok és bohóc is szórakoztatja a megjelenteket.
Papp Zsuzsanna, a Hatodik Érzék Egyesület elnöke elmondta, sportprogramok, boccia, kézilabda, sportvetélkedők, ebéd, Ki-mit-tud?, agility, sólyomröptetés és diszkó is szolgálja majd a résztvevők kikapcsolódását. A víztoronyról pedig ismét leengedik majd a barátságzászlót. Fenesi Balázs, a Mozgáskorlátozottak Dél-Alföldi Regionális Egyesületének elnöke elmondta, a programon olyan akadálypályát állítanak fel, amin kerekesszékkel lehet majd végighaladni. Emellett két dartstáblát is felállítanak, az egyiket kifejezetten ülő dartosoknak.
